Kindle-varázs

Egy érdekes hozzászólás érkezett Synar barátunktól, amiről azt gondoltam, hogy megér egy vendégposztot is, így utólagos hozzájárásával közreadnám. Jó olvasást! Sziasztok! Talán észrevettétek, hogy a magyar felolvasás minősége nem a legtökéletesebb. A következő, számomra zavaró hibákat tapasztaltam: A számokat, legtöbb esetben nem mondja ki. Ezenkívül rövidítésnek értelmez olyan szavakat, melyek az író az adott szövegkörnyezetben nem annak szánt, pl.: az „áll”, a „port”, az „ok” és ezeket így olvassa fel: „állami”, „portugál”, „oké”. Így elég mulatságos, ha valaki „ott állami az utca sarkon”, vagy ha „letisztítja cipőjéről a portugál”, stb. Ennek az ellentéte is gyakran előfordul, ha az nem is annyira gyakori, úgymint a „Mr.”a „Mrs.”, vagy a „km”. Az idegen földrajzi és tulajdon nevekkel is akad problémája a programnak, pl. André, amit csak „and”-nak olvas, vagy a Toni az „ni” és így tovább. De a legzavaróbb az évszámok és időpontok hiánya, ami különösen egy történelmi tárgyú mű meghallgatását teszi élvezhetetlenné. Ezekre a problémákra találtam ki magamnak egy, talán faramuci megoldást, ami viszont elég használhatónak bizonyult. Mivel a hibátlan felolvasáshoz, gondolom komoly programozói ismeretekre lenne szükség – amivel nem rendelkezem – így hályogkovács módjára, a következő megoldást alkalmaztam. A Word szövegszerkesztő keres-csere funkcióját használtam, hogy a Kindle-re történő feltöltés előtt a felolvasandó szöveget TTS kompatibilissé tegyem. Ezzel a módszerrel és nem kevés pepecseléssel, készítettem egy makrót, ami tartalmazza a számok szöveggé konvertálását 1-9999-ig, ez a dátumokat és időpontokat teljes egészében lefedi. A fent említett rövidítési hibákat egy aposztróf betoldásával oldottam meg, pl. áll`. Az idegen nevek esetében csak egy fél megoldás született, de ez is több a semminél. Rájöttem, hogy abban az esetben, ha ezeket a neveket kisbetűvel írom, akkor fonetikusan ugyan, de kiolvassa a teljes szót. Azért csak fél megoldás, mert ha a mondatot kis kezdőbetűvel írjuk, akkor a elvész a mondatvég hangsúlyozása és így ha a név, a mondat elejére esik, akkor sajnos továbbra is hibásan olvassa fel. Észrevettem továbbá, hogy sok esetben, formázási hiba miatt, a párbeszédeknél, a gondolatjel után nincs szóköz, ekkor a felolvasásban, összefolynak a mondatok, mintha egy szó elválasztásaként értelmezné őket a program. A makrót úgy készítettem el, hogy az általam eddig fellelt zavaró hibákat, lehetőség szerint javítsa ki és ezzel úgymond előkészítse a felolvasandó szöveget, „Eszter” számára. Aki szeretné kipróbálni, annak a következő megoldást javaslom: 1. Másolja a következő szöveges fájl tartalmát, vágólapra: http://dl.dropbox.com/u/18686249/Kindle_tts_hun-word_makroba.txt 2. Wordben a „Makrók” menüpont hozzon létre egy új makrót, utána 3. a megnyíló Visual Basic szerkesztő felületen, a villogó kurzor helyére illessze be a vágólap tartalmát, majd zárja be ezt a szerkesztő ablakot. 4. Ezt követően már lefuttatható a makró, egy megnyitott, konvertálni kívánt szövegen. 5. Mentés másként, hogy az eredeti verzió ne sérüljön. Majd az ismert módszerekkel küldés a Kindle-re. Az így konvertált szöveg, nyelvtanilag nem a legtökéletesebb, de nem is az volt a cél. A felmerülő ötleteket köszönettel fogadom. Jó felolvasást kívánok! Várjuk a visszajelzéseket! Synarnak pedig köszönjük! Kindlevarázs

Számtalan ellentmondásos információ kering a 3.3-as firmware-rel rendelkező Kindle-k jailbreakelés-éről. Sokak számára jelent gondot az is, hogy a korábbi posztjainkban megtalálható (mára már elavult) alkalmazásokat próbálják telepíteni. Ezért most röviden összefoglaljuk az aktuális helyzetet. A 3.3-as firmware használata esetén a 0.9N, illetve a 0.9N3.2.1-es verziójú jailbreakek használatát javasoljuk (az előbbi sikertelensége esetén az utóbbit:-) Ennek valószínűleg az a különbség lehet az oka, hogy van, aki már eleve 3.3-as firmware-rel kapta kézhez az olvasóját, míg másoknál ez a korábbi verzióról frissült. A 0.9N-es jailbreak letölthető innen (ez tartalmazza a 3.2.1-es file-okat is): kindle-jailbreak_0.9N Valamiért a 0.10-es nem működik a különböző más alkalmazásokkal, érdemes tehát a 0.9-est használni. A billentyűzet és a felhasználói felület magyarítása szintén frissült, az aktuális file-ok a következők: a billentyűzet magyarítása – update_keybru_0.07.zip a felület magyarítása – update_loc_hu_1.5.zip Mindkét esetben a telepítés elkezdése előtt a keyb.hu (vagy simple_keyb.hu) billentyűzet-definíciós file-t a Kindle gyökerébe kell másolni! A javasolt sorrend tehát: 1. 0.9N_3.2.1-es jailbreak, (A sikeres telepítést az “Update successful” üzenet jelzi, nem pedig az újraindítás! A sikertelen telepítés esetén is újraindul a Kindle!) 2. keybru telepítése, 3. felület magyarítása (update_loc). A magyar felolvasás telepítésének módja is változott kicsit, a következők szerint érdemes eljárni: Töltsük le a minta usertts állományt a gépünkre (PC), és tömörítsük ki a Kindle főkönyvtárába. A kapott mappán belül megtalálhatók a telepítéshez szükséges file-ok (az install nevű mappában). A data nevű mappába kell tennünk/kitömörítenünk a magyar hangokat tartalmazó állományokat, ez megtalálható az előző posztban, nem változott. Amennyiben a hangállományok a helyükön vannak, az install mappából mozgassuk a Kindle főkönyvtárába a megfelelő install-file-t (update_usertts_3r3_k3w – wifis, update_usertts_3r3_k3g a 3G-s Kindle esetében), majd Menu/Settings/Menu/Update Your Kindle. Ha sikerült a telepítés, “Update successful!” felirat után a Kindle újraindul, és azután már választhatunk a magyar és az angol felolvasás közt. Lehetőség van külön férfi és női hangot telepíteni, illetve több nyelvi felolvasást is kérni, ha rendelkezünk a megfelelő hangfile-okkal. Erről igény esetén írok majd még. Továbbra sem javasoljuk a jailbreak-et kezdők számára!

Régóta foglalkoztat a kérdés (vélhetően nemcsak engem), vajon a DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) anyagai miért nem hozzáférhetőek az elektronikus olvasók tulajdonosai számára? Erre számos különböző bonyolultsági fokú válasz létezik természetesen az egyszerű “csak”-tól a “többoldalas jogi levezetésig”. Hamarosan kicsit körbejárom a témát, de most gyorsan bemutatnék egy megoldást (Borek András ötlete nyomán, amire Balogh Fruzsina hívta fel a figyelmemet. Mindkettőjüknek köszönöm!) Bár András azt írja, hogy “szerintem a legegyszerűbb módja a dolognak…“, azt hiszem, az enyém még egyszerűbb:-)) A dolog előfeltétele, hogy üzemeljük be a PC-nken a SENDtoReader alkalmazást. (Erről március posztunkban írtunk.) Ha ezzel megvagyunk, szörföljünk el a DIA weblapjára (http://pim.hu/dia), és keressük ki a minket érdeklő könyvet. Mi egy alapvetően fontos kötelező olvasmányt választottunk példa gyanánt – Csukás István: Süsü, a sárkány című örökbecsűjét! Idáig – gondolom – mindenki önállóan is eljut, ha mégse, akkor Csukás István, Csukás István digitalizált művei és a lap alja tájékán:-) Ekkor a következő kép tárul a szemünk elé:

És most következik a “hihetetlen bonyolultságú” konvertálási művelet! Az egér jobb gombjával kattintsunk a jobboldali, a Süsüt magában foglaló keret területére, és a megjelenő menüből válasszuk a “Megnyitás új fülön” menüpontot. Ezzel a szöveg íme kiszabadult a keretéből, és szabadon letölthetővé vált. Ha tovább szeretnénk szerkesztgetni, akkor innen letöltve azt már megtehetjük. De a legegyszerűbb megoldás ezután az, hogy a telepített SENDtoReader gombra kattintva egyszerűen elküldjük a Kindle-olvasónkra! KÉSZ! Wifi-kapcsolat közelében pár másodpercen belül megérkezik Süsü, a sárkány írott változatban, és már olvashatjuk is magunknak (vagy a feltörekvő ifjú generáció tagjainak). A kötetnek nincs címlapja, borítója, tartalomjegyzéke, de ettől eltekintve tökéletesen olvasható. Ha ezek nélkül nem tudnánk meglenni, akkor az előbb említett módon a keretből kiszabadítva letölthetjük és szebbre formázhatjuk. És akkor ezek után térjünk vissza arra a kérdésre, miért nem könnyíti meg a dolgunkat a DIA azzal, hogy eleve “ekönyv-olvasó barát” formában kínálja ezeket a műveket? Talán kezdjük azzal, hogy a DIA oldalán a Felhasználási feltételeknél ezt olvashatjuk: “Felhasználási feltételek A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) című adatgyűjtemény egészének szerzői jogi jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum. A DIA honlapján – a szerzők engedélyével – közölt irodalmi mű, műfordítás, tanulmány, bibliográfia, illusztráció, kép és hanganyag szerzői joga a szerzők vagy jogörökösök tulajdona. A szükséges felhasználási jogokkal a Múzeum jogszerűen rendelkezik. Azoknak a szövegeknek, képeknek és hangzó anyagoknak, amelyeknél ezt külön nem tüntettük fel, szerzői jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum. Kérjük, hogy Ön is tartsa be a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásait! Minden további nélkül olvashatja és magáncélra letöltheti, kinyomtathatja a honlapon közölt szövegeket, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással. Azonban nem áll jogában azoknak vagy azok bármely részletének kereskedelmi jellegű, elektronikus vagy nyomtatott formában történő felhasználása, módosítása, másolása, többszörözése, terjesztése, továbbítása, megjelenítése, előadása, reprodukálása, közzététele. Ezek a cselekmények a fent említett jogszabályba ütköznek, és az abban megfogalmazott jogkövetkezményekkel járnak. Nice! Eddig ok, senki nem akarná ellopni ezeket a műveket, ámde:

1. Mi az akadálya például annak, hogy ezek a MEK-be is bekerülhessenek? Ugyanis a feltételek azt zárják ki, hogy kereskedelmi/üzleti célra felhasználhatók legyenek. A OSZK-n belül “még” működő MEK tudomásom szerint “nonprofit intézmény”.

2. Ha az ilyen felhasználás tiltott, akkor hogy lehet, hogy PIM ezeket mégis pénzért átadja a kiadóknak (lásd következő interjúban)?

3. A DIA-ban szereplők (a magyar irodalom neves reprezentánsai) bizonyára megérdemlik azt az életük végéig nekik folyósított juttatást, amiért ezen művek közreadásához hozzájárultak. De azért itt már felmerül pár további kérdés: a. Abban az esetben, ha egy kiadó megvásárolja az adott kötet újabb kiadásának jogát, akkor ugye pár bőrt csak “lehúz mindenki a rókáról” – az írók, esetleg a leszármazottaik, és a DIA is… Ugye az világos, hogy ebben az esetben a köteteket már párszor kifizették… b. Ha tfh. egy kötetért már nem állnak sorba a kiadók, meg a szerző sem él már jó ideje, akkor miért nem elég, hogy DIA fizet az örökösöknek, és a kötet cserében a közé (lásd előbb MEK). Hogy ne legyen félreérthető, nem szabad prédának (=public domain) ajánlanám (bár azért a 70 év kicsit durva), hanem a MEK-be, nemzeti közkincsnek. Ha ez nem járható, akkor miért is fizetünk érte? Sosem kedveltem az “adófizetők pénzéből” kezdetű siránkozást, de ez most bizony pontosan ide illik. c. Nagy öröm ez az un-ortodox megoldás (DIA), mert nem tudok így kapásból hasonló példát szerte a világon (kérem, aki tud, informáljon bennünket!), de ha már így fizetünk érte az adónkból, akkor valami “olvasóbarátabb” megoldásra hadd tartsunk igényt!

Várom a visszajelzéseket, véleményeket és mindenkinek jó olvasást kívánok!

Elérkeztünk a félszázadik poszthoz, ebből az alkalomból illik elég fajsúlyos témát választani. Így azt gondoltam, ideje kicsit körbejárni egy olyan kérdést, amelyet az Amazon meglehetősen furcsán kezel. Billentyűzettel látja el a olvasót, de lefelejti róla a jegyzetelési lehetőséget?! Vegyük sorra, milyen opciók léteznek tehát jelen pillanatban: 1. Megjegyzéseket fűzhetünk az olvasott könyvekhez, illetve kijelölhetünk a könyvben szövegrészeket. (Add a Note or Highlight) Ennek módja elég egyszerű. Válasszuk ki a Menu/Add a Note or Highlight (Menü/Megjegyzés vagy Kijelölés hozzáadása) menüpontot. Ezután a megjelenő kurzort mozgassuk a szövegben mozgassuk az 5-irányú gombbal azon szó elejéhez, ahová a megjegyzést be szeretnénk szúrni, és gépeljük be a megjegyzés szövegét. Szintén az 5-irányú gombbal válasszuk a Save note/Megjegyzés mentése opciót, és az említett gomb-bal OK-zzuk le. A jegyzeteinket (és kijelöléseinket szintén) a View My Notes & Marks menüben láthatjuk sorszámozva, mégpedig az előfordulás sorrendjében. Tehát ha például egy könyvben már van néhány jegyzet, és most egy újat fűzünk hozzá a legelejére, az összes többi jegyzet sorszáma eggyel emelkedik (hátrébb csúszik). A megjegyzéseket később szerkeszthetjük (Edit) vagy törölhetjük (Delete) is természetesen. Amennyiben a wifi (vagy 3G) kapcsolat aktív, a megjegyzések és kijelölt részek az Amazonra is elmentődnek, és elérhetőek a http://kindle.amazon.com címen megtalálható accountunk-on is. Sőt, ennél is tovább mehetünk, a “Public Notes” funkcióval a twitter/facebook/sharing-fan-ok azonnal meg is oszthatják mindenféle sürgős megosztani valójukat a közösséggel. Erről azonban majd egy másik posztban egyszer… 2. A “jailbreak”-kel megszelidített Kindle-re feltelepíthetjük proDOOMman KindleNote nevű “jegyzettömbjét”. Ezzel az alkalmazással (a lehető legegyszerűbb szinten) jegyzeteket hozhatunk létre. A program csak legalább 3.1-es firmware-rel működik, és nem kezeli a magyar ékezeteket.

A program telepítése: 1. Telepítsük az aktuális (jelenleg 0.7-es) jailbreak-et (ha még nem tettük volna). 2. Ha létezik az olvasón a “linkjail/etc/whitelist” file, hozzá kell adnunk egy sort: “update_dev-key” Enter-rel lezárva. (Ezt a célszerűen a PC-n kell elvégezni, Start/Programok/Kellékek/Jegyzettömbben, majd ezután visszamásolni a Kindle-re.) 3. Töltsük le a KindleNote.azw2 és az update_dev-key_0.4.zip file-okat. 4. Csatlakoztassuk az olvasónkat a PC-hez, és másoljuk a KindleNote.azw2 a Kindle “documents” mappájába. 5. Tömörítsük ki a update_dev-key_0.4.zip file-t és másoljuk a megfelelő update_dev-key_0.4 file-t a Kindle gyökérmappájába. (update_dev-key_0.4.N_k3w_install.bin a wifi, update_dev-key_0.3.N_k3g_install.bin a 3G-s verzió esetén) 6. A szokásos módon indítsuk el a Kindle frissítését: Home->Menu->Settings->Menu->Update Your Kindle. Ha ez sikeresen megtörténik, az olvasó újra indul és a program használható lesz! Mivel a program szerzője orosz, és valószínűleg nem ezen a nyelven akarunk jegyzetelni:-), az “Aa” gombbal válthatunk az angol (“en”) billentyűzetre! Sajnos a magyar ékezetes karaktereket nem fogjuk tudni használni. 3. Létezik továbbá – bár nem USA-beli felhasználóknak nem könnyen hozzáférhető – a Notepad (7 Dragons terméke) nevű jegyzettömb. Ahogy a képen is látható, ez utóbbinak kicsit professzionálisabb a megjelenése, tudásban is valamivel többet nyújt, de még a Windows roppant egyszerű Jegyzettömbjét sem közelíti meg. Mit kínál ez a program? Választhatunk 2 betűtípus és 6 betűméret közt (a betűtípusok szinte teljesen feleslegesnek tekinthetők ebben az esetben). A bejegyzések név alapján kereshetők, de a létrehozás dátuma alapján is listázhatók. A jegyzetek mérete meglehetősen korlátozott, összesen 3100 karakter (írásjeleket és szóközöket is beleértve). Csak TXT file-okkal dolgozik. A múlt héten megjelent upgrade-ben is megjelentek újabb funkciók, bővített billentyűkombinációk, de például a legtriviálisabbnak tűnő COPY/PASTE is csak egy jegyzeten belül működik, könyvből NotePad-be nem… Erre célszerűbb azt 1. pontban említett módszerrel próbálkozni, vagyis a könyvből kijelölni… A KindleNote ingyenes, a NotePad 0.99$, de csak az egyesült államokbeli felhasználók tudják letölteni. Összefoglalva a fentieket sajnos azt kell mondanunk, hogy ezen a téren még van/lenne hová fejlődni a Kindle-nek. Bízzunk abban, hogy talán a következő verzióra “felnő a feladathoz”, és a jegyzetelés beépítésével jobban támogatja a tanulási/oktatási célú felhasználási lehetőségeket.