Újabb e-könyves rendezvény – MeetOFF-on jártunk

E-könyvekről, azok kiadásáról, készítéséről, a net-világ szókincséről és a digitalizációról… Mostanában feltorlódtak az e-könyvvel kapcsolatos események, rendezvények, amelynek csak örülhetünk, hiszen ezáltal egyre több érdeklődőhöz juthatnak el a fontosabb információk, egyre többen hallanak komolyabban ez e-olvasás előnyeiről, így gyarapodhat az e-olvasóközönség, ezáltal pedig még inkább megnövekszik az e-tartalomra való igény, amely remény szerint a kiadókat, szerzőket is ösztönözni fogja az előrelépésre. Nagy vonalakban Mostani rendezvényünket a MeetOFF szervezte 2011. december 13-ára, melynek keretén belül, 10-10 percben Fehér Péter, Miyazaki Jun, Kerekes Pál, Veszelszki Ágnes, Meichl Mátyás, Moldován István és Szarka Bea tartottak előadásokat. A tartalomból: a Kindle-varázs blog első évének bemutatása és értékelése, az SFportal e-könyvesboltja, DRM, „Miért nem fejlődik olyan gyorsan az e-könyv ipar?”, self-publishing és ennek lehetősége, „unoka-szótár nagyiknak”, InDesignnal alkalmazása EPUB-készítésre, digitalizálási projektek régen és most, valamint kiderült, hogy a magyar könyvtárak mennyire űzik a digitalizálást, amelyet immár kötelezően előírtak nekik. Ez alkalommal már vegyesebb volt a hallgatóság köre, s nem csak a „szakmabeliek” találkozójaként számolhattunk a rendezvénnyel, hanem jelentős volt a laikusok, csak-felhasználók tábora is. A Kindle-varázs belülről Felmerülhet bennetek, kedves Olvasók, hogy mégis mi motiválhatja az embereket egy effajta blog írásában, mint amilyen ez a Kindle-varázs. Erre kaptunk választ Fehér Pétertől, aki „Kindle-varázs & Kindle-Téka” címmel tartott előadást. A felelet az Amazonhoz köthető és az ő Kindle-jéhez, amellyel 2010 nyarán rukkolt elő, $139-ra csökkentve a legújabb modell árát. Ez akkor is és most is újdonságként hat(ott), ugyanis azóta is alig akad igazi vetélytársa a piacon. Maga a Kindle-varázs oldal munka, közösség, szórakozás és tanulás is egyben. Munka, mert ugye semmi nem lesz csak úgy magától (annak már hosszú ideje, hogy Valakinek az egyetlen szavára csak úgy lett világosság-sötétség, ég-föld, stb.:-). Közösség, ugyanis nem kényszerítenek minket, Csapattagokat (nem kapunk rá „indexbe-írást”), mégis minden héten összeülünk megvitatni az elkövetkezőket, az esetlegesen felmerült problémákat. Szórakozás is jár vele, nálunk legtöbbször a találkozók is vidáman telnek, de az 1 éves szülinapi összejövetelen rendezett vetélkedő – ahol értékes nyeremények is átadásra kerültek –, majd magát a rendezvényt követő Bárka színházi előadás is ebbe a kategóriába tartozik. Tanulás. Élethosszig tartó tanulás. Jöhetnék azzal a közhellyel, hogy „jó pap holtig tanul”… De tudjátok mit, kedves olvasók?! Ez így van. Főként az informatikát érintő területeken. Aki nem képzi magát folyamatosan, rövid időn belül elévül a tudása. S mi lenne veletek, ha mi nem lennénk naprakészek?! 🙂 Kindle-varázs eredmények, célok Néhány eredmény, amely az 1 éve indult blog produkált: 306 ezer megtekintés, 88 poszt, 614 követő Facebookon, 361 elektronikus könyv a Tékában, hivatkozás a Wikipédián, néhány sikeres együttműködés. Jövőbeli terveink között szerepel egy e-könyvesbolt megnyitása – amelyet már említettünk a születésnapon is –, ahol az eddigiekkel szemben, pénzért kínálnák PRC-ket. Ezek között általában ritkábban elérhető, vagy jóval több elfoglaltsággal járó művek lesznek megtalálhatók. Másik hamarosan mevalósuló elképzelésünk egy közösségi projekt lenne, amelynek végeredménye egy szógyűjtemény. A gyűjteményben A magyar helyesírás szabályaihoz hasonlóan egy szószedet szerepelne, amelyet bárki jól hasznosíthat majd, aki helyesen szeretne írni. Ezt a projektet a „Zukbergnet”-en (a későbbiekben értelmet nyer ez a szó) is közzétettünk már, és továbbra is örömmel várjuk a jelentkezőket/közreműködni vágyókat. e-Darth Vader Második előadónk felkonferálásával volt egy kicsi félrenyúlás, de egy nagyobb plénum előtt ismét sikeresen tisztázta magát Miyazaki Jun, aki szerint a magyarokon kívül a japánoknak van csak „normális” sorrendben a nevük :-). Miután ezzel az információval is gazdagabbak lettünk, az SFportal egy éve indult e-könyvesboltjáról ejtett néhány szót, amely Magyarország legnagyobb sci-fi portáljának boltja. 2010 szeptembere óta egy Kindle boldog tulajdonosa, amelyet elsősorban olvasásra, másodsorban pedig „puskázzak az előadásokon”-ra használja. Akkor kezdte el foglalkoztatni társaival együtt az a gondolat, hogy „itt a jövő”, tenni kell valamit. Igaz az elején „nem fogunk Ferrarit venni a bevételből”, de elérhetik azt,  hogy az olvasókat rávezetik az e-tartalom értékelésére, és ezáltal az érte való fizetésre. A továbbiakban szót ejtett az árazási problémákról, a másolásvédelemről (DRM), lassú e-hódításról, nehezen hozzáférhető friss tartalomról, amelyekről mind bővebben olvashattok Az SFportal e-könyv platformja és a „MaNDAtum” című előző cikkünkben. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azokat az információkat, amelyeket – úgymond – ismétlésként mondott el Jun, hiszen kevesen voltak ott a belinkelt találkozón, s az erről szóló összefoglaló cikkeket sem biztos, hogy olvasták, pedig fontos, az e-könyvolvasó tulajdonosokat érintő problémákról, új fejleményekről esett bennük szó. Többek között arról is, hogy, ha nem veszik észre a kiadók (a fennmaradt magyar és a külföldi egyaránt), hogy engedniük kell a nyomásnak, és e-formátumban, kemény DRM nélkül kellene kínálniuk termékeiket, akkor ők fognak a legnagyobbat bukni ezen, nem pedig a felhasználók, akik többsége ingyen, kerülő úton is képes szert tenni arra a tartalomra, amelyért fizetne is, amennyiben az elérhető lenne. Csináld magad: e-könyvkiadás! A szerzői könyvkiadás nem új műfaj, ugyanis a könyvnyomtatás hajnalán ezzel kezdődött a nyomtatás-történet. Manapság a legegyszerűbb publikálási út a weben át vezet, úgymint blogok, saját weboldalak, stb. De mitől új a „self-publishing”? Erre kaphattuk meg a feleletet Kerekes Páltól, a Publio Kiadó vezetőjétől. A válasz egyszerű: kihagyja magának a könyvnek a létrehozási folyamatát, amely nem kevés “macerával”, mínusz pénzzel jár, hiszen a terjesztők/kiadók jócskán levonják a maguk részét. Ehelyett azonban elkészítjük szépen a művünket, megformázzuk, ahogy szeretnénk, hogy kinézzen. Végül pedig feltöltjük a Publio Kiadóhoz, ahol automatikusan elkészül a mű e-könyves változata. Amikor ez elkészült, szinte azonnal megjelenik a világ nagyobb e-könyvekkel kereskedő webshopjaiba is, pl.: Lulu, Smashword, Amazon, stb., ezzel tehát „az egész self-publishing világ része lesz”. A regisztrálást és a feltöltést követően a szerzőnek/feltöltőnek módjában áll az adott művéről a statisztikai adatokat nézni, pl.: mennyien vették, nézték meg, mennyit keresett vele eddig, stb. (S ekkor bekukorékolt egy telefon :-)) Ami szinte minden e-könyvekkel foglalkozó oldal gondja, a változatosság, amely még inkább vonzza az e-olvasóközönséget. Ezzel – úgy gondolom – a Kiadónak nem lehet gondja, hiszen már így is igen változatos a kínálata. Kerekes Pál felhívta a figyelmet, hogy szívesen várják a visszajelzéseket, hátha „… túl sok a cicás regényünk” 🙂 A lényege tehát még egyszer az a self-publishing-nak, hogy a kiadó nem nyúl bele a műbe. Csupán néhány formai utasítás kell betartani, amelyek az eredményes e-könyvkészítésért vannak. Kerekes Pál elmondása alapján, az elején volt néhány olyan könyv, amelynek a borítója (amelyet szintén a szerző készített) nem volt megfelelő. Ebben az esetben, hozzányúltak a beküldött e-dokumentumhoz, egyébként pedig csak olyan esetben módosítanak bármit is, ha egy bizonyos módosítással járó szolgáltatást igénybe vesz a szerző. A mű a szerzőé marad, viszont az e-könyves változatának joga már a Publio-é lesz. A fentiek szerint, tehát „nem feladatunk eldönteni”, mi a szemét, és mi nem az. Bele-beleolvasnak művekbe, és nem jellemző, hogy gond lenne velük. Rendes kis írásokkal keresik meg őket, nem túlértékelve műveiket. Az előadó említette továbbá azt is, hogy a Google-lal is sikerült néhány napja szerződést kötnie, így a Kiadó által átkonvertált e-könyvek a Google Booksba is bekerülnek, viszont a fizetős könyvei Magyarországon és Európában sajnos nem elérhetőek. „A kommenthuszár becsizmáz” Az előbbi címmel tartott fiatalos, lendületes előadást Veszelszki Ágnes (sok minden más mellett egyetemi tanársegéd az ELTE-BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén) a digitális háló hatására keletkezett szavakról, és azok egybegyűjtési projektjéről, amely jelenleg is folyik, s amely hamarosan talán papíron is “megérik a kiadásra” (az előadást hallgatva már van néhány potenciális vevőjük). A digitális világ terjedésével, mindennapivá válásával új szavak jöttek létre, vagy régiek módosultak, kaptak más jelentést (is), szavak rövidültek (jó8=jó éjt; c6=chat; 5let=ötlet). Lehetetlenség visszaadni az elmondottakat, ugyanis a nevetés következtében képtelen voltam lejegyezni a gondolataimat. Viszont személyes kedvenceimből sikeresen „elmentettem” néhányat: Zukbergnet=Facebook; emördzsönszifész=mobilos Facebook; becsizmáz=betölt a gép, felébred, magához tér (magyarul bebootol:-)) a szerk. megjegyzése); kommenthuszár=aki véget vet a kommentelés folyamatának, offol. A szótárpályázat lényege lenne tehát egy „unoka-nagyi szótár” (ez egy idézet, nem ez lesz a neve, csak a félreértések elkerülése végett), amely átíveli a generációk, vagy éppen a „digitális bennszülöttek és a digitális kívülállók” közötti szakadékot. Az előadó felvetette, hogy természetesen kiadásra szánják a gyűjtést, azonban a kérdésekre válaszolva közölte, előbb papírformában, ugyanis a „kívülállók” közül, ki lenne az, aki e-dokumentumként bármikor is beleolvasna. Kerekes Pál viszont lecsapott az esetleges e-változatra: „látom, kiadót keres erre”. Valamint felvetett egy másik megfontolandó javaslatot, miszerint lehetne készíteni egy „nagyi-unoka szótárat” is, amelyben az idősebb generáció által használt, azonban a fiatalabbak körében már „nem létező” szavakat szednének csokorba. Érdekes elgondolás, szerintem nem is alaptalan. Adobe és az EPUB Meichl Mátyás, a magyarországi Adobe „Technical Sales Engineer”-je 🙂 avatta be a (ezúttal) nézőközönséggé avanzsált hallgatóságot abba, hogyan lehet InDesign-nal könnyen és egyszerűen EPUB formátumú e-könyvet készíteni. Ahogy kattintgatott jobbra-balra, szerintem mindenki elhitte, hogy „… az InDesign nem egy bonyolult állatfajta”, egyik Csapattársam hozzáfűzte: „még én is meg tudtam tanulni”. Fő az önbizalom 🙂 Az előadás lényege az gyakorlati volt, így sajnos az itt nem adható vissza… „Sikeres digitalizálási projektek” A MEK nem digitalizálási projekt. Csak, hogy így belecsapjak a közepébe, ahogyan nagyjából Moldován István is tette a Magyar Elektronikus Könyvtár képviseletében. A weboldal a netes könyvtár szerepét tölti be. A projektek közül elsőként az American Memory by Library of Congress-et említette, amely keretein belül régi, nem jogvédett könyveket digitalizáltak nagy sikerrel, majd jött az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana, amely az Európai Unió „fejéből” pattant ki, megkezdve ezzel az európai kulturális értékeket összegyűjtését. Harmadik versenyzőként a Digitális Irodalmi Akadémiát említette, amely a kortárs magyar irodalmat foglalja magába, s amely az Europeana-ban is kereshető! A “kereső-király” Google sem maradhat ki a szórásból, aki – Moldován István elmondásai nyomán – nem könyveket, hanem már könyvtárakat digitalizált a Google Books szolgáltatásának. Civil összefogásként a Gutenberg Projektet, a legrégebbi e-könyvtárat hozta példának 36 ezer körüli kötettel, de jelentős még az itthoni Magyar Társadalomtudományi Digitális Archívuma (kb. 1100 kötet), valamint a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár is (kb. 600 kötet), amely a keresztény irodalmat gyűjti. A MEK ugyan nem digitalizál, azonban szeretne nyitni a mobil-világ felé. Erre viszont kevés, majdhogynem semennyi anyagi támogatása sincsen. E-könyv formátumok is vannak azért a repertoárjában, általában EPUB formátumban, valamint – amióta együttműködik a többek közt a Kindle-varázzsal, azóta – PRC formátumban is. Néhány e-book kiadó – ahogyan azt a papírkönyveknél is kellene – küldi a digitális kötelespéldányokat, amelyek az OSZK Digitális Könyvtárának védett szerverére kerülnek, s a megtekintésük csak helybenolvasással lehetséges a felhasználók számára. Ezért a gyűjtési lehetőségért a MaNDA is sorban állna, azonban amíg az e-könyveket szolgáltatásként kezeli a törvény, addig nem igazán lehetne rá semmilyen kötelespéldány-rendelet, ahogyan a fodrászokat se kérjük meg, hogy menjenek x időközönként a Parlamentbe, és szolgáltassák szolgáltatásukat ilyesfajta módon az ott székelő képviselőknek. Kitekintés a magyarországi könyvtárakra Az ELTE-BTK informatikus könyvtáros MA hallgatója, Szarka Bea beszélt a hallgatóságnak szakdolgozatának témájáról röviden, amely során hazai könyvtárakat keresett fel, s kérdezett digitalizálási szokásaikról. Sajnos, ahogyan ez várható volt, nem túl sokan reagáltak az elküldött kérdőívekre, így 43 könyvtár alapján volt kénytelen levonni a következtetéseket. Ez alapján kiderül, hogy általában alapszintű scannerrel oldják meg a digitalizálási kérdést – de olyan könyvtár is van, ahol fényképezőgéppel. Az anyag, amelyet legsűrűbben vesznek elő emiatt, az a helytörténeti gyűjtemény. Eredményüket, a digitális változatokat legtöbbször honlapjukon teszik elérhetővé mindenki számára, azonban olyanok is előfordulnak, akik csak maguk számára készítik el, vagy egyszerűen nincs meg az infrastruktúra, hogy közzétegyék. Továbbá előfordul az is, hogy ennek beszolgáltatását nem is tartják fontosnak, így nem kerülnek be az OSZK szervereire. Igen szomorú dolgok ezek, és rossz ilyenekről hallani könyvtáros hallgatóként , de fontos, hogy legalább egy ilyen felmérés következtében képet kapjuk a hazai helyzetről, amin bőven lenne mit javítani. Sajnos az előadások magas száma miatt elég sokáig tartott a rendezvény ezen része, és mivel szerettünk volna utána még tömegközlekedéssel valahogy hazajutni, így a személyes beszélgetésekre nem nagyon maradt már időnk:-) Talán majd legközelebb! Végül szeretnénk köszönetet mondani a szervezőknek (és különösen Habók Lillának a meghívásért és a VIP-belépőkért!) a lehetőségért és a szervezésért, a nézőknek pedig a figyelmükért és érdeklődésükért! A beszámolót készítette: Farkas Márti, a Kindle-varázs “virtuális könyvtárosa” Szerk: Kindlevarázs

Kategória: Hírek | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?